2010. okt. 19.

D vitamin

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken.
Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.
Miért van szükség D vitaminra?
A kalcium és a foszfor felszívódásához, beépüléséhez a csontképződés folyamatához, a csontok egészséges fejlődéséhez, gyógyulásához (például törés után), a csontritkulás megelőzéséhez.

D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel.
A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

15 év intenzív kutatásai azt jelzik, hogy a D vitaminhiánynak meghatározó szerepe van a különféle rákok kialakulásában, s megfordítva: a D vitamin véd a rákkal szemben, s rákbetegeknél lassítja a daganatok fejlődését.
A napsugárzás rákvédő hatása egyértelműen a napfény ultraviola B (UVB) sugárzásának hatására termelődő D3 vitaminnak tulajdonítható. A D3 vitaminná alakuló D2 vitamint azonban tejjel, tojással, hallal, teljes kiőrlésű gabonatermékekkel is fogyasztunk, és a D vitaminnak régóta létezik szintetikus változata is. Az újabb kutatások ezért nem a napon töltött idővel kalkulálnak csupán, hanem az összes D-vitamin fogyasztásra koncentrálnak, pl. a vér D-vitamin tartalmának mérésével.
A legalacsonyabb D vitaminszintet mutató nőknek ötször nagyobb a mellrák kockázata, agresszívebb a tumornövekedés és rövidebb a túlélési idő, mint a legmagasabb D vitamin szintet mutatóknál. Prosztatarák esetén hasonló eredményeket kaptak, egy 19 000 fős vizsgálatban, azokban a fiatal férfiakban, akiknek vérében a szükséges D-vitamin mennyiségnek csak a fele volt kimutatható, a későbbiekben hatszor valószínűben fejlődött ki prosztatarák. Egy több évtizedes követéses vizsgálatban a vastagbélrák kockázata kétszeres volt az alacsony D vitamin szintet mutatók körében.
A kutatások fényében mára kiderült, hogy a manapság forgalomban lévő napi ajánlott D vitamin mennyiség kevés, legtöbb szakértő egy átlagos felnőtt esetén napi 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) mennyiség bevitelét tartja szükségesnek. 800 NE D vitamin fogyasztása mindössze 6 nanogramm/ml-el emeli meg a vérben a D vitamin szintet, és kutatók egybehangzóan 30-50 nanogramm /ml-ben adják meg a minimálisan szükséges D vitamin vér szintet, de egészen 150 nanogramm /ml-ig még nem jár egészségügyi kockázattal. D vitamin túladagolás egészen extrém mennyiség, 10 000 NE vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő, írják Cedric F. Garland és mtsi. 2006-os összefoglalójukban. Ám aki úgy dönt, holnaptól rákprevencióba kezd, annak szembe kell néznie azzal, hogy ma Magyarországon nem kapható nagy dózisú D vitamin.
A D-vitamin és a légúti fertőzések kialakulásának kapcsolatát vizsgáló eddigi legnagyobb tanulmány szerint azok a személyek, akiknek vérében a legalacsonyabb vitaminszinteket mérték, jelentősen nagyobb számban lettek náthásak vagy influenzásak. Még nagyobb volt a fertőzések veszélye azoknál, akik valamely krónikus légúti megbetegedésben, például asztmában vagy tüdőtágulatban szenvedtek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése