2011. febr. 11.

Gabonák

Az egészséges táplálkozás központi elemei a gabonák, mivel magas a rost-, vitamin-, fehérje- és ásványianyag tartalmuk, valamint szénhidrát összetételük kedvező. Könnyen emészthetőek, laktatóak, változatosan lehet őket elkészíteni, nem puffasztanak, zsírtartalmuk alacsony. A lehető legegészségesebb választás, ha gabonákat fogyasztunk fő táplálékként. Mivel aminosavtartalmuk sok esetben nem komplett, ezért ajánlott kiegészítenünk őket hüvelyesekkel és zöldségekkel, így tökéletes táplálékot biztosíthatunk szervezetünk számára.  

A zab a kalászos növények között viszonylag későn került termesztésre. Kezdetben, mint gyomnövény volt ismert, termesztése valószínűleg Németország területén a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött. Nemesítésében rejlő lehetőségekre viszonylag korán felfigyeltek és a háborús készülődés időszakában a németek és angolok egymással versenyben nemesítették a zabfajtákat a lakosság számára. Ma a legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.
Leginkább használatos formái a zabkása, a zabdara, a zabpehely. Főleg az utóbbi formában közkedvelt. Míg télen a zabpehely néhány perces forralás után már könnyen emészthető, addig a nyári időszakban még félórás főzés után is emészthetetlen, különösen gyermekek számára. Így célszerű a zabpelyhet 6-8 órára beáztatni felhasználás előtt.
Élettani hatások: B1-, B5-, B6- és E-vitamint; olajat, fehérjét, keményítőt, rostot, káliumot, magnéziumot, kalciumot, foszfort, szerves sót, vasat tartalmaz. Segíti az emésztést, megelőzi a székrekedést. Savlekötő hatása van, rendszeres fogyasztása segít a vérszegénység megszüntetésében.  Gazdag B vitaminban és E vitaminban. Nagy a fehérje és zsírtartalma, regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert. Ajánlott bőr és emésztési panaszoknál, kimerültség és fokozott stressz esetén. Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, beleket. Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni
Zabpehely, zabkorpa: Bármely formában fogyasztva csökkenti a vérsavó koleszterinszintjét. Az orvosok régóta javasolják, hogy súlyos, vagy közepesen súlyos cukorbetegek alkalmazzák a zabkúrát. Fehérjéje nagyon könnyen emészthető létfontosságú aminosav. Lassítja, illetve gátolja egyes tápanyagok, elsősorban a szénhidrátok és zsírok felszívódását, ezért fogyasztása cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak különösen javasolható. Koleszterinszint-csökkentő anyagokat tartalmaz, és nagymértékben segíti a szervezetet a méreganyagoktól való megtisztulásban.

A búza az emberiség egyik legrégebb óta termesztett növénye. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei is igazolják. Ezek szerint már i.e. 2700 esztendővel termesztették.
Európában Heer tanulsága szerint a svájci és felső-olaszországi tavak mellékén a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háború korában apró szemű, a mai búzával meg nem egyező növényük volt, melyet a római hadjáratok idejéig termesztettek. 
A magyar ember "élet"-nek nevezte a gabonáját, hiszen a gabonaszem jelentette a megújulást, az élet folytatását. A gabonaszemben minden tápanyag megvan az utód növénnyé fejlődéséhez, akárcsak az anyatejben a csecsemőnek. A teljes gabonaszem ízletes, tápláló, telis-tele van természetes rosttal, jó forrása a fehérjéknek, szénhidrátoknak és ásványi anyagoknak.
Élettani hatások : A búzát nevezik „növényi eredetű tojásnak” is, ugyanis minden létfontosságú és tápláló elemet tartalmaz, mely szervezetünk jó működéséhez elengedhetetlen,  feltéve, ha teljes értékű.
A teljes értékű búza fogyasztásával kiválóan gondoskodhatunk szervezetünk fehérjékkel, zsírokkal (telítetlen zsírokkal), vitaminokkal, ásványi anyagokkal (kalcium, vas, foszfor, jód, magnézium, kálium stb.), enzimekkel való ellátásáról. Tökéletesen beilleszthető a mindennapi étkezésbe általános szervi gyengeség, túlzott fáradság, kimerültség esetén. Hasznos segítség az élet bármely szakaszában, amikor szervezetünknek több létenergiára, erőre van szüksége. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, serkenti a májműködést. A néphagyomány a kenyeret gyógyszerként, egyfajta „elsősegélyként” is ajánlja.
A friss kenyérbelet fel lehet használni vágások és kisebbek vérzésének elállításakor.
Kevés vízben rövid ideig felforralva enyhülést hoz gyulladt kelések (meleg borogatás) és kötőhártya-gyulladás (hideg borogatás) esetén.
B1-, B2-, B5-, B6-, E-vitamint; béta-karotint, kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, fehérjét, rostokat, foszfort, szerves sókat tartalmaz. A búzacsíra, búzakorpa rendszeres fogyasztása csökkenti a fáradtság-érzetet, a gyomor- és bélbántalmakat, a magas vérnyomást. A durva őrlésű durumliszt jó mangán és foszforforrás.
Búzakorpa, búzapehely, búzacsíra: A korpa tényleges értéke az életfontosságú B vitaminok (B1, B6, B15), nyomelemek és a rostanyag (cellulóz) tartalmában rejlik. Csökkenti a zsírfelszívódást, a vér koleszterinszintjét, lassítja a cukor felszívódását, kedvezően befolyásolja a gyomor- és bélműkködést. A rosthiányos táplálkozás egyszerű megoldása a megfelelően adagolt búzakorpa, levesben, főzelékben, savanyított tejtermékekben, kenyér, vagy egyéb pékáru készítéséhez. A búzapehely laktató, teltségérzetet keltő hatású. A búzacsíra biológiai értéke igen nagy. Jelentős B- és E-vitamin forrás. Gazdag ásványi anyagokban, fehérjében és esszenciális zsírsavakban. A búzacsíra fehérjék esszenciális aminosav összetétele igen kedvező a szervezet számára. Élelmi rost tartalma jelentős. Szív- és keringési zavarok, különösen a perifériás erek keringési zavarainak megelőzésére hasznos a káliumban, magnéziumban gazdag búzacsíra fogyasztása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése