2011. márc. 3.

Gabonák

A búzafélék egyik fehérjéje a sikér, amely tartalmazza azt a glutént, amelyet kórokként tartanak számon a coeliakia (lisztérzékenység) megbetegedésnél. Szintén a gabonafélék egyes allergén fehérjéi okozzák a gabona táplálékallergiát. A coeliakiások számára tehát tilos a búza, tönkölybúza, durumbúza, kamut, triticale, árpa, rozs, zab fogyasztása. A gabonaallergiás egyéneknek, pedig kizárólag az allergén gabonát kell kiiktatni az étrendjükből. A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B -vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin található. Ezenkívül jelentős az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium található bennük. 

Rizs: Az egyik legfontosabb gabonafajta, a világ lakosságának több mint a felének alapvető tápláléka. Alapvetően két fajtája létezik, az afrikai és az ázsiai. Ezen belül is két típus létezik, a hosszú szemű és a rövid szemű. A rövid szemű rizs a japán és thai konyhára jellemző, míg a hosszú szemű rizs indiai eredetű. A rövid szemű rizs az egészségesebb, a “belek szivacsának” is nevezik.
Rengeteg vitamint tartalmaz, többek között B vitamint. Sok élettani hatása is van, amely szervezetünkre kihat. A rizs tartalmaz még kalciumot, ami erősíti a csontjainkat, vasat, keményítőt és rostokat. Kiváló a hajhullásra és a korpás fejbőrre, ezen kívül alkalmas a különböző bőrbetegségekre is. Elősegíti a fogyást is, tehát számos diéta alapanyaga.
A rizs teljes értékű táplálék, egészséges, komplex szénhidráttal látja el a szervezetet. Koleszterin- és szódiummentes, nem allergiakeltő, minimális zsírt tartalmaz. Az egyik legkönnyeben emészthető és hasznosuló fehérje. Gazdag aminosavakban, melynek összetétele nagyon hasonló az anyatejben lévő aminosavéhoz. 
A rizs mind a 9 esszenciális aminósavat tartalmazza, ebböl épülnek fel a fehérjék. Ezen kívül tartalmaz még a szervezet működéséhez fontos, nem esszenciális aminosavakat is.
A rizs lehet barna és fehér. A barna rizs a természetes, ugyanis csak a külső héját, a pelyvát távolítják el, amit a mag belső héja, a korpa fed. A fehér rizs hántolt, azaz lekoptatják a pelyvás héj alatti hártyát és eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát – ez a fényezetlen fehér rizs, amit tovább fényeznek glükózzal és talkummal. Így a szemek kevésbé főnek szét, nem tapadnak össze. Azonban a hántolás során az eltávolított korpával értékes tápanyagok is elvesznek.
Rizsfajták:
Barna rizs: A legjobb teljesértékü táplálék, és még egészséges is. Magas rosttartalma miatt segíti a belek megfelelő működését, felszívja a salakanyagokat, segít a székrekedésben. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető az epekő. A szelén tartalom segít megelőzni a bélrák, mellrák és egyéb rákos megbetegedések kialakulását. Csökkenti a koleszterin szintet, ezáltal megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek. Kíváló fehérjeforrás. Stabilizálja a vércukor szintet. Lisztérzékenyek is fogyaszthatják, mivel gluténmentes.

Basmati rizs: Az indiai konyha alapköve. A Himalája lábainál termesztik már évszázadok óta. Hosszúszemű, és kissé illatos - a neve is azt jelenti, hogy az illatok gyöngye. A világ legjobb rizsének tartják - nem csoda, hogy évszázadok óta exportálják az Arab és Európai országokba. Íze aromás, kissé diós.
Rizottó rizs: A leghíresebb rizottó rizs az Arborio, amely apró szemű rövid rizs. Más, rövid szemű rizs is alkalmas rizottónak. A rövid szemű rizs fajták elsősorban japán ételek és desszertek készítésére alkalmasak.

Jázmin rizs: Thaiföldről származik, illatos rizsnek is nevezik. Helyettesíthető a Basmáti rizzsel. Nagyon finom, aromás rizsfajta, kiváló ázsiai ételekhez. Nem ajánlott süteménykészítéshez vagy rizottó típusú ételekhez.

Fekete rizs: Indonéziából és a Phillipines szigetekről származik. Íze mogyoróra emlékeztet, nagyon finom fehér rizzsel elkeverve vagy rizs süteményekhez. A Kínában termesztett változata nem ragadós, és nagyon finom curry mellé – ezt néha vörös rizsnek is nevezi, mert a színe mély lila.

Vörös rizs: Rövid szemű rizs, kissé rágós, íze diós. Színe vörösebb lesz fözéskor. Finom barnra rizzsel kombinálva.

Vadrizs: A vadrizs valójában nem rizs, hanem egy vízi fű magja. Sioux and Chippawa-ból származik. Hosszú, fekete szemű, kissé rágós, és diós ízű. Tovább kell főzni, mint az átlagos rizst. Nagyon finom salátákban, levesben, vagy más rizzsel kombinálva. Továbbá nagyon egészséges – magas a protein, B6 vitamin, cink, magnézium tartalma.
Ragadós rizs - Rövid szemű rizs: glutinous tartalma végett ragadós, kissé nyálkás. Elsősorban Észak-Thaiföldön és Kínában termesztik. Az örőlt változata fehér, az őröletlen fekete. Kínai és Thai ételekhez való
.
Amerikai hosszú rizs: Ez a legnépszerűbb rizs Amerikában. Hasonlít az Európában termelt hosszú szemű rizsre. Főzés után kissé ragadós, és mivel nincsen jellegzetes íze, illata, így Európai ételek mellé kiváló köret.

Félkész rizs: Ez lehet barna, fehér hosszú vagy rövid szemű rizs. Őrlés előtt félig megpárolják, így nem veszít el annyit a vitaminokból, mint a fehér rízs. Sokszor hozzáadnak B viamint és vasat. Elkészítése könnyü - maximum 10 percig kell csak főzni.

Felfújt rizs: A felfújt rizst magas hőnyomás alatt párolják. Könnyű és ropogós, kiváló süteményekhez, kekszekhez vagy reggeliként.

A rizs felhasználása változatos -  a kevésbé jó minőségű szemekből készítenek rizspelyhet, lisztet, tésztát, szirupot, bort, pálinkát, sört, ecetet stb.
A rizspehely a reggeli müzli vagy kásák kiváló alapanyaga lehet, rádásul már 4-6 hónapos csecsemöknek is adható. 

Durum búza: 
Keményszemű búza, makaróni búza, üveges búza.Az átalakuló fogyasztási szokások hatására világszerte nő a kereslet a durum búza iránt. A durum búza igazi értéke a kiváló minőségében rejlik. Belőle több dara, más néven szemolina őrölhető. A megfelelő minőségű szemolinából tojás és egyéb adalékanyagok felhasználása nélkül is jó főzési értékű, sárga színű tészta készíthető, amelynek érzékszervi tulajdonságai: az íz, az illat, a haraphatóság szintén kedvezőek. A tojás nélkül készített tészta higiéniai és tárolási szempontból is előnyösebb.
Malomipari szempontból jelentőséggel bír a szemtermés üvegessége, ettől függ a kiőrölhető derce, vagy töret mennyisége. A durum tésztát ugyanis nem lisztből készítik, hanem dercéből (olaszul szemolina), amit bizonyos mennyiségű víz hozzáadásával — magas hőmérsékleten nagy nyomással - préselnek tésztává.

Lehet, hogy az olaszok ennek a fajtának köszönhetik, hogy náluk a legkevesebb Európában az ún. időskori vagy nem inzulinfüggő cukorbeteg! A búzakeményítő (is) tulajdonképpen egy cukor-láncolat s ezt az emésztés szétszedi cukormolekulákra. Ezért a cukorbetegnek minden keményítő tartalmú ételre (kenyér, tészta, krumpli, stb.) gyorsan emelkedik a vércukra. A durum búzában lévő keményítőlánc viszont elágazó szerkezetű s ezt csak lassan lehet lebontani az emésztés során. Így lassan emelkedik a vércukorszint s ezzel az a kevés inzulin is meg tud birkózni, ami még keletkezik az ilyen típusú cukorbetegekben. A durum lisztből készült tészta sötétebb, tömörebb, de ízletes és tápláló.

Tönköly: A tönkölybúzát a nyolcvanas évek végén „fedezte” fel egy agrármérnök, Kalmár Gergely. Ezzel az ősbúzával táplálkozott a világ egészen 1860-ig, majd évtizedeken át nem került ki a kutatólaborok génbankjaiból. Aztán a csernobili katasztrófa után szükség volt olyan búzára, amely egészen biztosan nem kapott sugárszennyezést. És bár a termesztés indítéka a sugárszennyezettség volt, idővel bebizonyosodott, hogy a tönkölybúzából készült kenyér összehasonlíthatatlanul egészségesebb a hagyományos búzakenyereknél. 

Miért egészségesebb a tönkölykenyér?
A szakemberek szerint a hagyományos gabona emészthetősége adalékanyagok és ízfokozók nélkül is csak 24-30 százalékos. Sok benne a ballasztanyag, amely jelentős mértékben felelős bizonyos allergiák és hasnyálmirigy-megbetegedések kialakulásáért. A tiszta tönkölybúzából készült kenyér viszont kevesebb ballasztanyagot és sokkal több hasznos tápanyagot tartalmaz.
A tönkölybúza a búza legrégebben ismert változata. Termesztése visszaszorult, mert terméshozama alacsony, de értékes tulajdonsága, hogy betegségekkel szemben ellenálló. Főleg biotermékeket készítenek belőle, melyekhez a felhasznált búza termesztése során nem használnak sem műtrágyát, sem növényvédő szert. Értékes tápanyagtartalma miatt napjainkban a reformkonyha kedvelői újra felfedezték. Fehérje- (sikér) tartalma magas, sütési tulajdonságai pedig kedvezőek. Lisztérzékeny betegek számára azonban egyetlen búzaféle, így ez sem fogyasztható.
A tönkölybúza esetében a búzaszemet a cséplés után is igen szorosan burkolja körül a vastag pelyva réteg, amely védi a környezeti ártalmaktól és további táplálkozás élettani előnyt is jelent, hiszen sokkal kisebb a lehetőség a porral, illetve nehézfémmel történő szennyeződésre. A tönkölybúza liszt beltartalmi értékei azonosak a tönkölybúzaszemével, hiszen a teljes kiőrlésnél őrlésre kerül a búzaszem egésze, a csíra és a korpa egyaránt, melyeknek a rákmegelőzésben van szerepük.
Életteni hatásai:
- Könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el az izomszöveteket, a kötőszöveteket, a belső szerveket, az idegsejteket, az érzékszerveket - tehát minden emberi sejtet.
- Pelyvája antibiotikus hatású, erősíti az immunrendszert, így rendkívül hatékony például a Candida elleni küzdelemben.
- Könnyen emészthető, emellett gazdag rosttartalma szinte kefeként tisztítja a beleket.
- Javítja a vérkeringést, rosttartalmánál fogva csökkenti az érelmeszesedés veszélyét.
- Fehérjetartalma 50%-kal meghaladja a közönséges búzafajtáékat, s mivel aminosav- összetétele (ebből épülnek fel a fehérjék) is jó, szervezetünk jobban hasznosítja. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak.
- Érdekes megfigyelés, miszerint jótékonyan hat a dohányzók pszichés és fizikai teljesítőképességére, regenerálódására.
- Gazdag esszenciális aminosavakban, mely igen kedvező hatással van az emberi szervezetre. Napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér elfogyasztása jelentősen hozzájárul aminosav-igényünk fedezéséhez.
- Vitamin- és ásványi-anyag tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12 kivételével) és E-vitamintartalma sem csekély. A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya egyes kísérletek alapján szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában.
- Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg.
- A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb szénhidráttartalmú, mely lassabban is szívódik fel, emiatt cukorbetegek étrendjében is ajánlható.
- Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.
- A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is készíthető tészta, melyet azok is bátran fogyaszthatnak, akik a tojásban lévő fehérjére érzékenyek.
- A tönköly felhasználási területe igen széles: készíthető belőle liszt, dara, száraztészta, sör és különleges eljárással ún. búzahús is. A tönkölylisztből sütött teljes kiőrlésű vagy fehér kenyér akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A búzalisztet bármely étel elkészítésénél (pl. sütemény, kenyér, palacsinta, galuska stb.) helyettesíthetjük tönkölybúzaliszttel, s az így elkészített fogás jóval táplálóbb, egészségesebb és ízletesebb is lesz.


Kukorica: A föld melegebb éghajlatú vidékeit kedveli. Fontos szerepe van takarmánynövényként és az emberi táplálkozásban is. Jellemző fehérjéje a zein. Fehérjéi ugyanúgy, mint a növényeké általában, nem teljes értékűek, mert két létfontosságú aminosavból, lizinből és triptofánból kevesebbet tartalmaznak a kívánatosnál. Konzerv- és gyorsfagyasztott zöldség, kukoricapehely, kukoricaliszt, kukoricadara, extrudált és ízesített készítmények, keményítő, keményítőszörp, glükóz, izocukor készül belőle, de érésének idején frissen is közkedvelt. Csírájából értékes olaj nyerhető. Hiányoznak belőle a sikért adó fehérjék, ezért lisztérzékeny betegek is fogyaszthatják.

Élettani hatásai: A kukoricaolaj átlagosan tíz százalékkal csökkenti a vérkoleszterinszintet. Felmérések bizonyítják, hogy a kukoricaliszt, a keményítő rendszeres fogyasztásával csökken a fogszuvasodás előfordulása, illetve súlyossága. Rendszeres fogyasztása csökkenti a rák kockázatát. A kukorica nagy mennyiségben tartalmaz úgynevezett protoáz inhibitorokat, melyeknek rákos elfajulást gátló hatása közismert. Ezt számos állatkísérlet bizonyítja. A szervezet zsíranyagcsere-zavarait is gyógyítja.

 A magas keményítőtartalmú kukoricaszem, a belőle készült liszt és dara a kukoricacsíra-olajjal együtt a diétás receptek nélkülözhetetlen alapanyagai. Ha a kukoricacsíra-olajból reggel éhgyomorra egy kávéskanállal beveszünk, serkenti az epeműködést, tisztítja az epehólyagot. Kiválóan alkalmas gyógynövények olajos kivonatainak előállítására, amit azután akár belsőleg (pl. orbáncfűolaj, ezerjófűolaj) egy-egy kiskanállal, akár külsőleg, nőgyógyászati vagy kozmetikai célokra használhatunk (pl. calendulaolaj). A hidegen sajtolt kukoricacsíra-olaj önmagában is magas vitamintartalmú, értékes anyag, amit gyógynövények hozzáadásával tovább dúsíthatunk.
A kukoricabajuszból készített gyógytea kiváló vizelethajtó. Ödémánál (vizenyőnél), a húgyutak betegségeinél, vesehomok, vesekő és hólyaghurut esetén, valamint reumánál, köszvénynél előszeretettel isszák. Az összes említett betegség esetén 2-3 óránként ajánlatos egy evőkanállal bevenni ebből a teából.
Teakészítés: 1 púpozott teáskanál kukoricahajat 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk, nem édesítjük.
Gyakran keverik más vizelethajtó drogokkal is, például zsurlóval, aranyvesszővel, tövises iglicgyökérrel, kökényvirággal, zabszalmával. Kisgyermekek ágyba vizelése esetén is hatásos. A kukoricamagból kinyert keményítőt hintőporok és púderek, tabletták előállítása során úgynevezett gyógyszer-technológiai segédanyagként is hasznosítják.

Müzli és reggeli kása receptet itt találsz: Giuditta nyami nyami

A hozzávalókat megtalálod: Biomacinál!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése